Fújnak a böjti szelek, így legalább részben igyekszem odafigyelni a húsmentességre, ami az itthoni ellátást illeti. Minap merült fel egy beszélgetés során a krumplis tészta, mint értékmérője a gyermeki léleknek. Ki ne emlékezne rá, az ő mamája, édesanyja hogyan készítette. A másik indok, mert ugye ne legyünk álszerények, ami miatt ma ez készült ebédre, hogy nem ölel fel órákat az elkészítése.

A hagyma már a serpenyőben tette a dolgát, a krumpli is vígan rotyogott a fazékban, összevágva apró kockákra, mikor konstatáltam a készletet méregetve, az a fajta, a fodros nagykocka, nincs jelen a repertoárban, így villant az ötlet, magam gyúrom hozzá a tésztát.

Ha már készült házi tészta, megosztom veletek a mikéntjét:

Hozzávalók: 

50 dkg liszt, 

3 egész tojás,

kb. 1 dl hideg víz

  A hozzávalókat összegyúrtam, majd, mivel nekem kicsi a nyújtófám, elfeleztem a tésztát, addig nyújtottam, míg olyan egy miliméternyi vastag lett.

  A kinyújtott tésztát félbe vágtam, alaposan liszteztem, megint félbe vágva egymásra fektettem, így egy akkora tésztát kaptam, amit fel tudtam sodorni a nyújtófára. 

(Ha keményebbre gyúrod, és vékonyabb tésztát szeretnél, a sok lisztezéssel felcsavarva, magán a sodrófán, nyomva, görgetve, a nyújtófa közepétől kifelé haladva elérheted azt. Inkább ellenőrizd le, nehogy összeragadjon, mert akkor a munkád kárba vész.Ha megtörtént a baj, próbáld meg letekerni, újra lisztezni, így talán még sikerül megmenteni. Ez a módszer a tészta vékonyításához, jó például a cérnametélt készítéséhez. Már ha nincs tésztakészítő szerkezeted.)

  A felsodort tésztát egy éles késsel a sodrófa közepén  hosszában vágtam, így szépen kiterült a tészta. 

  Az így kapott tésztát mégegyszer középen elvágva egymásra fektettem valamennyi réteget... neem, a vágásnak még nincs vége, hiszen még meg kell kapnia a végleges formáját.

  Így már csak a szeletelés maradt. Én most ezt a háromszögletűt választottam, de lehetne akár négyzet, vagy bármilyen választott alakzat.

  A kezem közé véve, lazán tartva a tésztát, szétszórom az erősen lisztezett deszkán, kissé összefelé húzom, felkapok belőle egy kisebb adagot, feldobom pár centire, ezt párszor ismételve a tészta rétegei keverednek a liszttel, közben elválnak egymástól. Ha az egyes rétegek kissé összetapadnak, a legbiztosabb, ha egyesével szétszedjük, lisztezzük.



  A főzése ugyan úgy történik, mint a többi tésztának. Vizet forraltam, sóval, olajjal. Ebben főzöm ki a tésztát. Itt szépen el is válik a soknak hitt liszt a tésztától, mind benne marad a főzővízben.

   Az, hogy a kész tésztát kell-e öblíteni, vagy sem, ízlés kérdése. Én ezt most nem öblítettem, hiszen rögtön összekevertem a hagymával, krumplival. Ha például külön, valami szaftos szószos dologhoz tálalnám, akkor leöblíteném, hogy ne ragadjon össze.

  Lehet, hogy egy fél órával több időbe kerül az elkészítése a vágyott ebédnek, de mindeképpen megéri. Aki szeretné egészségesebbé tenni, használjon teljes kiőrlésű, vagy például graham lisztet. A víz mennyisége biztos változó, hisz függ a liszt fajtájától, a hőmérséklettől, az aznapi páratartalomtól, szóval nem kell csüggedni, ha mindjárt nem látszik, mi lesz belőle. Ha hozzáfogtál, már nyert ügyed van!

 Tejfölös gombapörkölttel is működik.